Jogszabályi módosulások

A 370/2011. korm. rendelet több, lényeges ponton is módosításra került, melyek nagy része 2017. január 1-el lépett érvénybe. A legfontosabbak változásokat szedtük össze, melyek a belső ellenőrök napi munkafolyamatait befolyásolják szerintünk.

Belső kontroll:

• A Belső Kontroll rendszerben a kockázatkezelési rendszert, integrált kockázatkezelési rendszernek kell tekinteni, kiegészült a régi fogalom, azzal, hogy ez már a szervezet minden egységére kiterjed (nem csak a gazdasági folyamatokra), teljes körű azonosítást kér a jogszabály, melyet egységes módszertan mellett kell értékelni is.
• A kontrollkörnyezet kialakításánál az átláthatóság, és a szervezeti célokkal való összekapcsolásra kell különösen figyelni.
• A folyamatgazda, mint fogalom pontos definíciót kapott. Mi a legtöbb helyen a szervezeti egységek vezetőit tekintjük ezeknek.
• A szabálytalanság kezelés átalakul, integritást sértő esemény kezelés eljárásrendje lett belőle. Ennek pontos tartalmát a jogszabály 6.§. 4 (a) pontja tartalmazza.
• A pártatlanság és erkölcsi értékek fogalom helyébe az etikai érték és a integritás érvényesítés került be többek között.
• Nagyon fontos új elem, hogy az integrált kockázatelemzés kialakítása során már nem csak a gazdálkodásban, hanem a teljes szervezetben rejlő kockázatokat kell mérni és értékelni.
• A FEUVE mint fogalom kikerült a rendszerből.
• A költségvetési szerv vezetője által a belső kontrollrendszer működéséről tett nyilatkozatának mintája teljes mértékben megváltozott.

Belső ellenőrzés:

• A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek belső ellenőrzését a gazdasági feladatokat ellátó szervezetnek kell ellátnia, írásos felhatalmazás esetén lehet ettől eltérni.
• Fontos, hogy a közös önkormányzati hivatalok esetén a közös hivatal vezetője kell, hogy a teljes belső ellenőrzési rendszert kialakítsa, minden partner-önkormányzat vonatkozásában.
• Az 50 fős korlát kikerült a jogszabályból, helyette a gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerveknek kell legalább 1 főt alkalmazniuk nem külső szakértőként.
• A 2017. január 01. után kinevezett belső ellenőrök esetén belső ellenőrzési vezetőnek csak akkor nevezhető ki valaki, ha igazolni tudja az ötéves szakmai gyakorlatot. Ez főleg az 1 fős belső ellenőrzési szervezeteket érinti, ami jellemzi az ország belső ellenőrzését.
• Ha van irányító szerv, vagy felettes szerv, aki a belső ellenőrzést ellátja, akkor annak Belső Ellenőrzési Kézikönyve használható az alsóbb szinteken is.
• Önkormányzatok esetén az éves belső ellenőrzési tervet kizárólag a képviselő-testület hozzájárulásával lehet módosítani, tegyük hozzá teljesen jogos ez a módosítás. A KT-nek ezen felül jog lesz közvetlenül feladatot adni a belső ellenőrzés számára.
• Vizsgálatvezetőnek most már csak az nevezhető ki, aki legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, a felmentés ez alól megszűnt.
• Irányító szerv által végzett belső ellenőrzések esetén az adott ellenőrt úgy kell kezelni, mintha az irányított szerv belső ellenőreként járna el. Ez a jogok és kötelezettségek megítélése miatt nagyon fontos az ellenőrzött szervezeten belül. 
• Épp a fentiek miatt módosult azoknak a köre, akiknek a lezárt jelentést meg kell küldeni.
• A nyilvántartás oldalról szinte természetes, hogy ha egy irányító szerv több szervezetnek is "nyújt" belső ellenőrzési "szolgáltatást", akkor azokról szervezeti szinten és nemcsak egységesen kell vezetni a nyilvántartásokat.

Szalkay István belső ellenőrzési szakértő

Aktualitások